e-mail:  
jelszó:  
  elfelejtett jelszó
  regisztráció

termékeink

Gázkazán
Gázkazános rendszer
Szilárdtüzelés
Napkollektor
Napkollektoros rendszer
Vízmelegítő
Tároló
Radiátor
Szabályzó
Füstgázelvezetés
Kiegészítők
a kategóriarendszer kinyitásához
használja a kis ikonokat!
  termék-összehasonlító

Részletes kereső


Kalkulátor

Számolja ki egyszerűen és gyorsan, milyen teljesítményű kazánra van szüksége!
Alapterület: m2
Belmagasság: m
Falszerkezet:

Információk


Hírlevél

Iratkozzon fel Ön is a Kazán Webáruház hírlevelére, hogy naprakész információkat kapjon akcióinkról, újdonságainkról, híreinkről!
E-mail cím:
Név:

Áruházaink


Kedvenc termékeim

Jelentkezzen be honlapunkra és állítsa össze saját kedvenceit!



  vissza

Fűtési rendszerek egyszerű összehasonlítása

2012-03-06 13:48

1. Hagyományos fűtésrendszerek

Vizsgáljuk meg először egy kétpont szabályzású radiátoros fűtésrendszer működését. A kazán – a kor elvárásainak megfelelően– hosszú élettartamú, ezért öntöttvas hőcserélővel rendelkező gázkazán, jó magyar szokás szerint 20–50%-kal túlméretezve. A fűtés vezérlését szobatermosztát végzi, biztosítva a helyiség állandó hőmérsékletét (típustól függően – 0,5 –0,3 ?C-os pontossággal). Ehhez azonban a termosztát igen sűrűn ad parancsot a kazán ki- és bekapcsolására. Kövessünk végig egy ilyen periódust: A szoba levegője hűlni kezd, parancs: kazánüzem. A főégő begyullad. (A kazán azonban azonnal nem ad meleget, hiszen a saját automatikája a keringtetőszivattyút csak a kazántest felmelegedése után engedi üzemelni.) A kazán elérte a minimális üzemelési hőmérsékletet, a keringtetőszivattyú bekapcsol. A kazánhőmérséklet tovább emelkedik, eléri az üzemi hőfokot, ahol optimális a kazán hatásfoka. (A gyártó katalógusában az itt mért érték található.) Eközben a szoba hőmérséklete emelkedni kezd, a szobatermosztát leállítja a kazánüzemet. A túlfűtés elkerülése érdekében a keringtetőszivattyú némi utóforgatás után leáll. A következő periódusig a kazán a fűtésre amúgy jól méretezett öntöttvas hőcserélőjén keresztül a kémény felé lehűl, majd megismétlődik a periódus.
Minél sűrűbben követik egymást a kiés bekapcsolások, annál több energiával fűtjük környezetünket. A periódusok számát növeli a túlméretezett kazán, hiszen rövidebb üzemidő alatt pótolja a szoba hőveszteségét. Átmeneti időszakban azonban elkerülhetetlen a sűrű kiés bekapcsolás hiszen egy jól méretezett kazán is cca. dupla vagy tripla hőteljesítményű, mint az ilyenkor fellépő igény. Méréseink szerint egy átlagos magyar családi házban a periódusok száma óránként 10–30(!) db, A jó hatásfokú (85–92%) kazán eredő hatásfoka nem lesz több 60 – 70%–nál (!). A hatásfokromlás így elsősorban az átmeneti időszakban jelentkezik.
Közérthetőbben a jelenséget az autózásból vett hasonlattal illusztrálhatnám. Az ilyenfajta fűtőberendezések működése hasonlatos a nagyvárosi forgalomban közlekedő járművekéhez. Piros lámpánál várakozó autó alapjáraton járó motorral: gyújtóláng. Sárga: gázfröccs, egyes sebesség; a főégő ég. Zöld: gyorsítás, kettes, hármas fokozat; szivattyúüzem, a kazán üzemi hőfokra melegszik. Ismét piros a lámpa: mielőtt negyedik fokozatba kapcsolhatnánk, fékezni kell, avagy a nehezen megszerzett mozgási energiát számunkra haszontalan hőenergiává kell átalakítanunk; az éppen üzemi hőfokra melegedett kazán a kéményen keresztül kihűl.

2. Korszerű puffertartályos fűtésrendszer

Hogyan építhetnénk mégis jó összhatásfokú berendezést a fent említett elemekből? Mivel a kazánteljesítmény fix, a hőigény változó, célszerű szabályozni a fűtőteljesítményt. Erre számtalan módszert dolgoztak már ki (folyamatláng-szabályzás, vízhőmérséklet-szabályzás kétpont-gázláng szabályzással stb.), de az igazság az, hogy a gázkazánok a legjobb formájukat 85–90% leterheltségnél, és órákig tartó folyamatos üzemelés közben hozzák. Eme feladat megoldásához mindenképpen egy puffertartályt kell a rendszerbe integrálnunk: a tartályban lévő fűtővíz nagy hőkapacitásánál fogva akkumulálja a kazán nagyobb
hőteljesítményét, és átütemezi a változó hőfelhasználáshoz. A jól ismert szobatermosztát immáron nem a kazánt vezérli, hanem kizárólag a hőelvételezést: a fűtésköri keringtetőszivattyút indítja, illetve leállítja a hőigény függvényében. A fűtőtestek előtt termosztatikus háromjáratú szelep stabilizálja a fűtővíz hőmérsékletét. Opcióként ennek helyére építendő be a külső hőmérséklet érzékeny előremenő víz hőmérséklet-szabályzás motoros keverőszelepe.
A kazán működésére a hőigény csak közvetve hat a puffertartályon keresztül. Amennyiben a tartályban nincs elegendő energia a fűtéshez, az energiatermelés megkezdődik, és a puffer méretétől, illetve a kazán típusától függően annyi ideig tart, hogy a kazán, felmelegedve az üzemi hőmérsékletre, valóban órákon keresztül optimális hatásfokkal üzemelhessen. Helyes méretezéssel elérhető, hogy (átmeneti időben) a periódusok száma lecsökkenhet napi egykét begyújtásra. Az így felépített rendszer összhatásfoka valóban megközelítheti a kazángyártó által szavatolt értéket (85 – 92%). Lássuk, milyen plusz beruházásigénye van egy ilyen rendszernek:
•Megfelelő hőszigeteléssel rendelkező puffertartály.
•Megnövelt méretű tágulási tartály.
•Fűtésköri keringtetőszivattyú egység keverőszeleppel.
•Kazánvédő termosztatikus szelep, kazánkondenzáció ellen (alacsony hőmérsékletű kazánoknál elmaradhat).
•Kazánvezérlő elektronika (kazántípustól függő bonyolultságú, egyes típusoknál már beépített).
Összességében azt mondhatjuk, hogy az így felépített berendezés éves szinten 15–20% megtakarítást hozhat gazdájának, vagy maradva az autós hasonlatnál: a kazán végre négyesbe kapcsolhat.

3. Házi hőközpontok

Eddig felépített rendszerünk – némi plusz beruházással – korszerű házi hőközponttá fejleszthető, ahol megnyugvással bízhatjuk magunkat a puffertartály energiatartalmára. Azonnal adódik a lehetőség, hogy a használati meleg vizünket is a fent említett stabil hőenergia-forrásra bízzuk.
Lássuk ennek előnyeit:
• Drágább villamos energia kiváltása (villanybojler esetén).
• Fűtés folyamatos marad nagyobb mennyiségű melegvíz-készítés esetén is (gázkazánnál általában a melegvíz-készítés ideje alatt tiltva van a fűtés).
• Amennyiben a pufferünk máshonnan is kap energiát, könnyű rendszerintegráció. A meleg víz készítésének alapvetően két módja terjedt el: megfelelő kapacitású bojlerbe hőcserélő segítségével töltjük át az energiát, illetve átfolyós rendszerű, szabályozott üzemű bojler nélküli rendszer.
A második módszer mindenképpen korszerűbb:
• mivel a meleg víz csak a felhasználás pillanatában melegszik fel, nincs esélye a baktériumok elszaporodásának: ún. higiénikus melegvíz-készítés;
• szabályozott üzem miatt forrázásvédő szelep nem szükséges;
• vízkőlerakódástól védett;
• puffertartály teljes energiatartalmával megegyező mennyiségű meleg víz nyerhető;
• a berendezés rendkívül kicsi, akár a felhasználás helyén is beépíthető, így nincs szükség keringtetővezetékre.
Ily módon felépített rendszerhez egyéb hőfejlesztő berendezéseket is egyszerűen kapcsolhatunk, mint például:
• vízköpenyes kandalló,
• vízköpenyes cserépkályha,
• kiegészítő vegyes tüzelésű kazán;
• környezetkímélő faelgázosító kazán;
• hőszivattyú;
• napkollektor.
Ezek a berendezések hangulati elemként vagy háztartási hulladék elégetésével, vagy megújuló energiaforrások igénybevételével kettős hasznot hajtanak: védik környezetünket és energiát takarítanak meg. Nem szabad megfeledkeznünk a rendszer járulékos hasznáról sem: a környezetbarát fatüzelés, társítva a puffertartállyal kínált kényelemmel, feleslegessé teheti a fosszilis energiahordozók környezetpusztító eltüzelését.

4. napkollektoros kombinált fűtési rendszer

Az így felépített rendszerünk egyik energiatermelő tagja a napkollektor, természetesen az őt kiszolgáló hidraulikus és elektronikus vezérlőrendszerrel együtt. A NAP által termelt energia automatikusan arra a felhasználási helyre kerül, ahol a külső körülmények figyelembevételével a legjobban tud hasznosulni.
Magyarországon az 1 m2-re eső besugárzott energiamennyiség elérheti az 1300 kWh-t. Ily módón felépített rendszerben a napkollektoraink – teljes kihasználtság mellett – a besugárzott energiamennyiség 35–60%-át, azaz 450–780 kWh-t (!) képesek évente és négyzetméterenként begyűjteni, vagy másképp fogalmazva, egyetlen négyzetméter kollektor évente cca. 50–100 m3 gáz elégetését teszi feleslegessé!
A napenergia részvétele a teljes éves energiaháztartásból mindenképpen arányos a felszerelt kollektorok felületével: nagyobb felület több összegyűjtött energiát ér. Az arány azonban nem lineáris, hiszen nyáron a túl sok kihasználatlan kollektor rontja az eredményt.
Ezért álljon itt néhány tapasztalati szám egy optimális rendszer tervezéséhez:
Kollektor felület (m2) = Épület hővesztesége (számított: –15 oC) (kW) x X. Padló vagy falfűtés esetén X=2, alacsonyhőmérsékletű radiátoros fűtés esetén X=3.
Puffertérfogat (l) = Kollektorfelület (m2) x Y. Y=50–100.

Hőleadók méretezése:
• Padlófűtés: 40–80 W/m2 maximális előremenő 38 °C
• Falfűtés: 80–150 W/m2 előremenő 42 °C.
• Radiátoros fűtés: 45/30 ?C előre/ visszatérő, ha nem lehetséges, max. 70/50 ?C + külső hőmérséklet érzékeny szabályzás.
Ezen „ökölszabályok” betartásával biztosak lehetünk abban, hogy az éves energiaigényünk 50–55%-át a nap biztosítja. Átmeneti időben minimális segédenergiával fűthetünk, télen minden napsütéses napon jelentős segítséget kapunk, nyáron pedig annyi energiát termel a rendszer, hogy inkább az okos felhasználáson törhetjük a fejünket (HMW, mosógép, medence, abszorpciós klíma).

Forrás: vgh.hu Hangay Gábor

  vissza


0 db terméket tartalmaz
összesen 0 Ft értékben
  kosár részletes tartalma
  gyorsnézet

Kapcsolat

06-30-635-9003
Műszaki tanácsadás
(rendelés leadás, műszaki segítség)


06-30-901-0663
Logisztikai ügyfélszolgálat
(szállítási információ)

 H-P: 8-16 óra

Áraink bruttó árként értendőek, az ÁFÁ-t tartalmazzák !



Márkáink


Hírek

Gázfűtési veszélyek korszerűsítéskor

2013-09-03 15:13
Bonyolult világban élünk, amelyet számtalan törvény és rendelkezés szabályoz, s ezeket saját érdekünkben be kell tartanunk.
  bővebben

Fűtésszabályozás korszerű eszközökkel

2013-09-03 14:44
A fűtési energia-megtakarítást sokféleképpen el lehet érni, a meglévő fűtési rendszer tudatos használatától kezdve a korszerű fűtési rendszer és fűtésszabályozás kiépítéséig.
  bővebben

Fatüzelés helye a fűtésben

2013-05-23 14:34
A fatüzelésnek számos előnye és kevés hátránya van. A legfontosabb pozitívum, hogy olcsóbb a gáznál, ráadásul egy korszerű fatüzelésű kazán hatásfoka közel azonos a gázkazánéval.
  bővebben

Fali gázkazán cseréje

2013-05-23 14:19
Az elmúlt időszakban végigkövettük néhány ház felépítését és lakás felújítását. A legtöbb fejtörést és váratlan kiadást a fűtés kialakítása, felújításoknál a kazán cseréje okozta a tulajdonosoknak.
  bővebben

Csökkentse fűtési költségeit !

2013-05-23 12:46
- Hangzik a jól csengő szlogen, de a kérdés az, hogy komolyan vesszük-e az ilyen címeket?
  bővebben
  hírarchívum


Kezdőoldal Vásárlási feltételek Árlisták Adatvédelmi nyilatkozat
Hungaro-Trading Kft.
�rukeres�, a hiteles v�s�rl�si kalauz