A klímánk hűtéskor hőmennyiséget szállít a hűtött térből a külvilág felé. Egyszerű - és ésszerű - gondolat, hogy ez megfordítva is működhetne. Működik is!
A fűtésünkhöz szükség van valamilyen szabályozásra is. Megkülönböztetünk
szobai termosztátokat, helyiséghőmérséklet-szabályozókat és időjárásfüggő
szabályozókat.
Vannak
olyan témák az életben, melyekről nem lehet eleget beszélni. Hiába
hívjuk fel embertársaink figyelmét számtalan veszélyre, naponta
történnek halálos balesetek, melyek elkerülhetők lennének. A fűtési
szezon indulásával minden évben értesülünk újabb szénmonoxid
mérgezésekről, melyek egy része halállal végződik.
Hazánkban
évente átlagosan húszan halnak meg szénmonoxid mérgezés miatt, ami a
nem megfelelően karbantartott kémény miatt következik be. A kéményseprők
tapasztalatai szerint sokan azért nem fordítanak figyelmet kéményük
állapotára, mert "egyszerű szerkezet, nincs ami elromoljon rajta, meg
amúgy is kényelmetlenül magas helyen van". Ez rossz politika...
A magyar ember óvatos, és nem szeret fázni, ezért
amikor a híradásokban arról hall, hogy akadozik,
illetve akadozhat a gázszállítás, azon nyomban a
gázfűtés mellett egyéb alternatív fűtési módokat
keres. A gázfűtés mellett néhány éve divatba jöttek
a hőszivattyús és szolárrendszerekkel kialakított
fűtések. Ezekre a rendszerekre a magas fokú
kényelem és (jól kialakított rendszerek esetén) a
takarékos, nem utolsósorban környezetbarát működés
jellemző, viszont egy jelentős problémájuk van: a
magas beruházási költség.
Használati meleg
víz ellátásra minden háztartásban szükség van, így akár új
épületszerelésről, akár utólagos gázosításról van szó, a címben feltett
kérdés szinte mindig felmerül. Ha pedig a kérdésre nem jó választ adunk,
akkor egy család akár évtizedekig „élvezi” a nem megfelelő meleg víz-ellátás kényelmetlenségeit.
A cikk
a villanybojlerek felépítéséről, szerkezeti elemeiről, felszereléséről,
beállításáról, üzemeltetéséről, biztonságáról, energiafelhasználásáról,
vízkövesedéséről stb. szól.
A fában lévő maradék nedvesség szárítása, elgázosítása (pirolízis) és a könnyen éghető alkotórészek előégetése hagyományos módon a tüzelőanyag-aknában történik.
Magyarországon az 1980-as évek elejétől kezdték el tervezni és szerelni a padlófűtési hálózatokat. A szerelők mára gyakorlatra tettek szert ezen rendszerek kiépítésében, de számos tévhit és helytelen információ kering körükben.
A burkolat, a szigetelés és általában az építkezés tipikus kivitelezői hibái után a fűtési rendszer kialakításánál elkövethető leggyakoribb hibákat szedtük össze.
