Jellemzően alkalmazott szilárdtüzelésű kazánok Magyarországon, melyek lehetnek lemez és öntvény anyagokból egyaránt:

fa és vegyestüzelésű	faelgázosító	rönkégető
pellet tüzelésű	szalmabála tüzelésű	fűrészpor tüzelésű

Jelenleg a gázárak rohamos emelkedésével újra egyre többen állnak át, vagy vissza szilárdtüzelésű rendszerekre, mely jellemzően csak a kazán cseréjét jelenti, így a régi rossz energia hatákonyságú munkaigényes és nehezen szabályozható rendszert állítják újra vissza, az ott már elmondott negatív jellemzőkkel együtt. Mindemellett zárt rendszerekhez kell ezeket már illeszteni az időközben elterjedt falikazánok és zártrendszerű fűtési megoldások kialakítása miatt.

Korszerűtlen de jelenleg jellemzően alkalmazott szilárdtüzelésű rendszerek jellemzői:
- magas üzemi hőmérsékleten működnek, ami a mai rendszerméretezési hőmérsékleteket figyelembe véve, különös tekintettel az alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerekre (fal-, padló-, mennyezetfűtés) a rendszer számára közvetlenül nem felhasználható.
- A komoly méretű tüzelőanyag tároló helyiséget és adagolórendszert igénylő pellet és apríték tüzelésű kazánok kivételével a berendezések emberi beavatkozást igényelnek.
- A tüzelés intenzitása csak bizonyos határok között változtatható automatikusan (nincs ki-be kapcsolás) ott is a hatásfok csökkentésével és a hő kéményen való kiengedésével valósul meg.
- A korszerű fűtési rendszerekhez komfortfokozata és üzemeltetési paraméterei nem teszik alkalmassá (külső hőmérsékletfüggő szabályozás, napi-heti programóra, kis vízterű dinamikus rendszer, termosztatikus radiátorszelepek)

DIN 4751/2 Zárt melegvíz fűtési rendszerek biztonsági berendezései

100 kW alatti szilárd tüzelésű berendezések hőmérséklet szabályozása, korlátozása:
- Fel kell szerelni termikus biztonsági szeleppel. A hidegvíz rendszerben min. 2 bar túlnyomás legyen.
- Égési levegő szabályozóval kell felszerelni.
- Huzathatároló felszerelése kötelező.

A termikus biztonsági szelep használata, mely általában lemezkazánok visszahűtésére egymagában is alkalmas.

Biztonsági hőcserélő, mely öntvény szilárdtüzelésű kazánoknál használható kiegészítve természetesen termikus szeleppel. Ebben az esetben a hűtővizet nem közvetlenül a kazán vizével engedjük egy térbe, hanem mint hőcserélő működik.

Hogyan lehet a fent említett rendszer hátrányokat kiküszöbölni?

Magas üzemi hőmérséklet:
- Kazántermosztát (primer, szekunder levegő mennyisége, huzatkorlátozó)
Magas komfortfokozatú, 60°C dinamikus rendszer:
- Időjárásfüggő szabályozó napi-heti programórával, fűtési körök háromjáratú motoros keverőszeleppel.

Üzemviteli problémák közös megoldása a puffertároló !!!

Korszerű komfortos energiatakarékos és biztonságos szilárdtüzelésű rendszer

A puffertároló alkalmazásának előnyei

A puffer tartály tárolja a működő szilárdtüzelésű kazán által termelt hőt.

Ezáltal, az alábbi pontokon javítja az üzemállapotokat:
- Más, korszerű fűtőberendezésekhez hasonló komfort (szabályozhatóság)
- Optimális hőszolgáltatás alacsony terhelésnél (alacsony hőmérsékletű rendszerek)
- A kezelési időszakok a kedvezőbb napi időszakokra tehetők (egyenletes hőmérséklet)
- Nem „szólal meg” a termikus biztosítás (magas üzembiztonság)
- Teljes terhelés melletti üzem. (csökkenő kezelési és karbantartási igény)
- Hőtárolóként és hidraulikus váltóként működik.
- A zárt fűtési rendszer kialakításának egyik peremfeltétele
- A visszatérő ágba beépített keverőszelep gondoskodik, hogy a megfelelően magas hőmérsékletű víz kerüljön a kazánba ellenkező esetben, kátrányosodhat és akár tönkre is mehet a kazán.
- Jobb hatásfok
- Optimális hőmérséklet-viszonyok, alacsonyabb károsanyag-kibocsátás
- Nincsenek szilárd maradványok az égéstérben
- Magasabb élettartam kilátások
- Gazdaságosabb üzem

A puffertároló méretének meghatározása

A puffertárolók méretének meghatározása történhet pontos számításokkal is, ami l-ben megadja, hogy a feltételezett körülmények között pontosan mekkora tárolókapacitás mellett tárolható el a kazán egy falfűtésével megtermelt hő.
Leegyszerűsítve ezeket, a számításokat természetesen a puffertároló mérete elsősorban a kialakítandó rendszertől és annak hőmérsékletétől függ.
Amennyiben csak szilárdtüzelésű kazánnal szeretnénk fűteni úgy érdemes az épület hőszükségleténél nagyobb kazánt választani egy nagyobb puffertárolóval, így a rendszer komfortosabb és hatékonyabb lesz.
Ökölszabályként tekinthető hogy magas hőmérsékletű rendszereknél (80/60°C vagy 90/70°C) a puffertároló minimális mérete:

Német szakmai javaslat: 25 l/kW

Alacsony fűtési rendszerek például padlófűtés (50/40°C)

Német szakmai javaslat: 15 l/kW